A bulinegyeddel kapcsolatos népszavazás eredménytelen volt a résztvevők alacsony száma miatt, így ez a “történet” lezárult. Nézzük meg a népszavazás eredményeit térképen, és gondolkozzunk el azon, hogy milyen térbeli tudást nyerhetünk belőle.
Már a bulinegyed határának meghatározása sem egyszerű: a népszavazási kezdeményezés megadott egy határvonalat (lásd térkép), de tudjuk, hogy a valós határvonal nem ilyen éles, az éjszakai szórakozás és annak hatásai nem állnak meg az utcatengelyen és a kerülethatáron.
Ha megnézzük a vendéglátóhelyek sűrűsödését, látszik, hogy a bulinegyed határain túlnyúlnak a szórakozóhelyek, átlépve a kerülethatárokon, és inkább a Nagykörút jelenti a szórakozóhelyek külső határát. A vendéglátóhelyek térbeli eloszlását és látogatottságát a mobil applikációs bejelentkezésék számával jellemeztük.

A népszavazásra minden VII. kerületi lakos jogosult volt, függetlenül attól, hogy a bulinegyeden belül, vagy attól távol lakik.
Ha megnézzük a részvételi arányt az egyes szavazókörökben, jól látszik, hogy a bulinegyeden belül volt a legnagyobb érdeklődés, míg  a zajos szórakozóhelyektől távolabb lakók jóval kevesebben mentek el szavazni.
Az éjféli bezárás mellett voksolók aránya szintén az éjszakai zajjal leginkább sújtott kerületrészeken, a bulinegyedben és a körúton lakók körében volt a legmagasabb, míg a kerület külső szélén élők inkább közömbösek voltak a problémával szemben.
Mit tanultunk ebből? Nagyjából azt, amit eddig is tudtunk: szavazni csak megadott területi egységekben lehet, míg a hatások nem ismerik a mesterségesen kitalált adminisztratív határvonalakat.
A 43 ezer szavazásra jogosult kerületi lakos egynegyede lakik a bulinegyed határain belül és érintett valamilyen formában a bulinegyed jövőjét illetően. Amennyiben a népszavazáson csak ezt a 10 ezer főt kérdezték volna meg, a népszavazás akkor is érvénytelen lett volna, mert még a legzajosabb kerületrészben sem érte el a részvételi arány a 30 százalékot.