Az elmúlt évtizedek egyik érdekes fejleménye Magyarországon, hogy kisebb magyarországi településekre relatív nagy számban költöztek be a Benelux államokból, elsősorban Hollandiából.

Annak ellenére, hogy széles körben ismert a hollandok jelenléte a vidéki Magyarországon és mindenkinek van valami elképzelése arról, hogy kik a hollandok és hol laknak, meglehetősen kevés tényszerű adatunk van erről a csoportról. Meglepő lehet, de arra a kérdésre, hogy hány holland és hol él Magyarországon nem is olyan könnyű választ adni.

Ennek részben az az oka, hogy nehezen definiálható a hivatalos népességre vonatkozó statisztikai adatokkal ez a csoport. Több kategóriába is esnek – van, akinek van magyar állampolgársága, van, akinek nincs. Így a külföldiekről vezetett statisztikákban a magyar állampolgárok értelemszerűen nem bukkan fel. Sokkal több kvalitatív, mint kvantitatív kutatás érhető el a magyarországi hollandokról.

Első ránézésre a 2022-es népszámlálási adatokból sem rajzolódik ki világosan ez a csoport. A hollandul beszélőkre szűrve ugyan kapunk egy makró képet (bár ez magában foglalja a hollandul beszélő nem Benelux származásúakat is), viszont ez az adat települési szinten nem elérhető, így pontos térbeli elhelyezkedésüket nem adja ki.

Ha csak a külföldiek térbeli megoszlását nézzük a fenti térkép szerint, akkor kirajzolódnak ugyan azok a települések ahol magas a külföldiek aránya. Ebben benne vannak a “holland” települések is, ám ezeket nem tudjuk elkülöníteni azoktól a településektől, ahol sok osztrák, német, szlovák, stb. él.

Kicsit mélyebbre ásva az adatok között mégis kapunk egy nagyon érdekes megközelítő képet a magyarországi hollandok térbeli megoszlásáról. Kisebb településeken a külföldiek Magyarországon jellemzően vagy a Benelux országokból, valamelyik szomszédos országból, vagy Németországból származnak. Így, ha az anyanyelvre vonatkozó kérdést vesszük kiindulási pontnak és a magyar, illetve a magyarországi nemzetiségi anyanyelvűeket kiszűrjük, szépen kirajzolódik a magyarországi hollandok térbeli megoszlása. Ugyan így sem egy pontos kategóriával dolgozunk, de ezzel jó megközelítéssel lehet látni, hogy hol vannak azok a települések, ahol nagy nagyobb arányban élnek hollandok.

A fenti térképen több összefüggő terület is megjelenik, ahol látszódik a nem-magyar és nem-nemzetiségi anyanyelvűek magas aránya. Szembetűnő ilyen szigetszerű területet alkotnak a Zselicben, Somogy vármegye határán fekvő aprófalvak, mint pl. Vásárosbéc, Ibafa, Somogyhárságy, Szentlászló, Mozsgó. Ezek egybevágnak azzal amit szociológiai vizsgálatokban olvashatunk a magyarországi hollandok kapcsán. Somogy falvaiban is jelentős lehet a hollandok aránya, mint pl. Somogyacsán, ami szintén egybevág a más forrásokból nyerhető információkkal.

Ennek a megközelítésnek vannak hiányosságai, az nyilvánvaló, hogy Budapest és a nagyobb városok esetében, a magasabb arány nem a magyarországi hollandok jelenlétét mutatja. Azonban a kis falvakba költöző Benelux országokból származó csoportot elég jó megközelítéssel kirajzolja.

A fenti térképet az előző népszámlálási adatokból még nem tudtuk volna megrajzolni, ugyanis 1-2 évtizeddel ezelőtt a hollandok száma jóval alacsonyabb volt a mostaninál. A magyarországi hollandok száma az elmúlt húsz évben nagyon dinamikusan növekedett. A növekedése trendjét szemlélteti az alábbi táblázat a kiemelten érintett vármegyékben 2001 és 2022 között.

A nem magyar és nem-nemzetiségi anyanyelvű lakosság száma és növekedésének üteme

Vármegye 2001 2011 2022 Növekedés 2001-2022 (%) Növekedés 2001-2011 (%) Növekedés 2011-2022 (%)
Baranya 432 1,555 2,665 616.9 359.95 171.38
Somogy 216 637 1,019 471.76 294.91 159.97
Tolna 198 371 630 318.18 187.37 169.81