A GeoX 2004 és 2022 közötti népességváltozás és annak területi megoszlását vizsgáló kutatása érdekes összefüggéseket tárt fel a népességváltozás területi megoszlása és az adott területen lakók demográfiájáról, vásárló-erejéről és fogyasztási szokásairól.
Ezeket az összefüggéseket egy konkrét példán részletesebben is feltérképeztük azt vizsgálva, hogy Érd épületeinek energiahatékonysága hogyan függ össze a terület népességváltozásával. Az intuitív sejtést, hogy azok a területek, ahol jobban nő a népesség, jobb minőségű és magasabb energiahatékonyságú lakóingatlanokkal rendelkeznek az adatok is beigazolták.
Az alábbi két tematikus térkép a népesség változás és épületek energiahatékonyságának területi megoszlását mutatja Érden. Szembeötlő az összefüggés a magasabb energiahatékonyságú épületek és a pozitív népességváltozás között, amit kategóriákra lebontva a táblázat is mutat.
Ezek az eredmények konzisztensek az országos kutatásból leszűrt tanulságokra alapozott előzetes várakozásainkkal. Ahol nő a népesség, ott magasabb az új építésű házak aránya, amelyeknek magasabb az energiahatékonyságuk. Szintén kimutattuk, hogy ahol pozitív a népességváltozás ott magasabb az egy főre eső jövedelem, ami korrelál a lakókörnyezet minőségével.
A népességnövekedést tanulmányozva azt is láttuk, hogy az szorosan összefügg más demográfiai jellemzőkkel köztük a korszerkezettel és a gyermekkorúak arányával. Az alábbi térképek a gyermekkorúak arányát mutatják, illetve az új építésű házak elhelyezkedését. Látszik hogy az új építésű területeken magas a gyermekkorúak aránya. Mindkét mutató erősen összefügg az energiahatékony épületek térbeli elhelyezkedésével Érden, ahogy a táblázat is mutatja.
Az érdi tanulmányhoz használt népességváltozási index, illetve az új beköltözők arányszáma csak két mutató a közel száz 100×100 méteres bontásban elérhető mutató közül, amelyek egyedülállóan pontos szocio-ökonómiai képet nyújtanak egy környékről. Az adatok kombinált használatával komplex üzleti kérdések is megválaszolhatók kvantitatív eszközökkel.
A tanulmányban használt épület energiahatékonysági adatok a Lechner Tudásközpontból származnak.
