A népességváltozás területi jellemzői 2004-2022
A GeoX legújabb kutatása azt vizsgálta, hogy 2004 és 2022 között mely területeken nőtt, csökkent a népesség, illetve, hogy a népességváltozás milyen változást hozott a ottlakók szociodemográfiai jellemzőiben, mindezt egy nagyon részletes, 100*100 méteres felbontásban.
Népességváltozás 2004-2022 között a 2004-es népesség százalékában
A kutatás eredményei 100×100 méteres cellákra kerültek aggregálásra. Ez egyrészt egy rendkívül részletes képet nyújt a vizsgált folyamatokról, másrészt az eredmények összehasonlíthatóak és kiegészíthetőek a GeoX 100×100 adatbázis, azonos térbeli felbontással készülő adataival. Ezek az adatok 2009 óta készülnek és országosan 246 településre állnak rendelkezésre.
Vásárlőerő területi különbségei Budapesten és környékén
A kutatás alapját a lakcímnyilvántartás 2004. január 1 és 2022. január 1 adatai adták. Ezek az adatok, az időközben bekövetkezett közterületnév változásokat is figyelembevéve, geokódolásra kerültek. Ennek eredményeképpen minden 100×100 méteres cellára tudjuk, hogy ott mekkora volt a népességváltozás mértéke és iránya 2004. január 1 és 2022. január között.
A népességváltozást a 2022-es népesség arányában számoltuk és 8 kategóriába osztottuk a 100*100 méteres cellákat a mutató értéke alapján. A lenti térkép a 8 kategóriát ábrázolja, ahol a piros szín a legnagyobb népességnövekedést, a kék szín a legerőteljesebb népességfogyást jelenti.
A népességváltozás mértéke a 2022-es népesség százalékában
Ezeket a területeket tovább vizsgálva egyértelmű összefüggésekre derül fény a népességváltozás mértéke, illetve a korszerkezet változás, a térbeli elhelyezkedés, illetve a beépítés jellege között.
Az alábbi térkép a gyermekkorúak (0-14 évesek) arányát mutatja, minél pirosabb, annál magasabb az adott cellában a gyermekkorúak aránya. A pontok mérete a népességnövekedés mértékével arányosan nő. A fekete pontoknál nem volt gyermekkorú népesség. A térkép az észak-pesti agglomeráció egy részletét mutatja, ahol jól látszik, hogy a nagy népességnövekedésű, új beépítésű területeken a legmagasabb a gyermekek aránya.
Gyermekkorúak aránya és a népességváltozás mértéke az észak-pesti agglomerációban
Budapest és Pest megyét ezek alapján négy jól elkülöníthető kategóriába osztottuk:
1. Új szuburbia – Gyorsan növekvő népesség
Ezek zöld, kertvárosi és családi házas területek. Ide tartoznak a zöldmezős fejlesztések és lakóparkok, ahol korábban nem, vagy csak egészen elenyésző számú lakosság volt. Szintén ide tartoznak a korábbi zártkertek, amelyek belterületté váltak és beépítésre kerültek. Azok a területek, ahol a legnagyobb arányú volt a népesség növekedés az országos átlagnál sokkal fiatalabb lakosokkal rendelkezik. Itt alig élnek idősek, sok a kisgyermekes család fiatal, vagy középkorú szülőkkel és magas átlagos jövedelemmel rendelkeznek.
2. Kertvárosok – Növekvő népesség
Ha nem is az első kategóriába tartozó területekhez hasonló mértékben, de szintén növekvő népesség jellemzi ezeket a területeket. Szintén kertvárosias területeket foglal magába, de a beépítésre inkább a társas házak a jellemzőek és nem a családi házak. Itt is magas jövedelműek laknak, de a lakosság öregedő és alacsonyabb a fiatal gyermekek aránya.
3. Régi városközpontok – Csökkenő népesség (országos átlag)
A mérsékelten csökkenő népességű területekbe tartoznak a belvárosi és sűrű beépítettségű területek, illetve a lakótelepek. Itt csökken és öregedik a népesség és kevés a fiatal gyermek.
4. Periférikus területek – Gyorsan csökkenő népesség
Itt az átlagosnál is jobban csökken a népesség és innen egyértelműen inkább elköltöznek az emberek. Egyedülálló vagy kis létszámú idős háztartások jellemzik. Tipikusan a legforgalmasabb utak, vagy külvárosok forgalmas területei tartoznak ebbe a kategóriába.
Budapest és Pest megye népességében bekövetkező változásokból a szuburbanizáció további erősödését lehet látni. A kertes zöld területek népessége nő, míg gyakorlatilag mindenhol máshol csökken, néhány szigetszerű rozsdaövezeti és belvárosi revitalizációs övezettől eltekintve. Ebben a tendenciában benne van a Covid hatása is, ami a szuburbanizációt tovább erősítette és térben kiterjesztette.
Markánsan látszódik, hogy a népesség súlypontja fokozatosan áthelyeződik azokról a területekről, ahol a közösségi szolgáltatások a legjobban ki vannak építve, olyan területekre, ahol ez hiányzik. Jelenleg ott a legjobb a közösségi szolgáltatások elérhetősége, ahol öregedő és csökkenő népesség él.
A népességváltozás kutatása önmagában is érdekes és fontos szociológiai, urbanisztikai és városvezetési tanulságokkal szolgál. Ugyanakkor az is látható, hogy a népességváltozás pontos területi lebontása az üzleti döntéshozatal szempontjából is nagy értékkel bír. A népességváltozás ugyanis rengeteg más üzleti szempontból fontos mutató proxyjaként is használható és sokat elárul az ott lakók vásárló-erejéről és fogyasztási szokásairól.
