A „Közlekedési szegénység adatalapú mérése” címmel tartott előadást a GeoX a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont által 2024. október 9.-én rendezett „Közlekedési szegénység” szakértői workshop-on.

A közlekedési ellátottság és a szociális deprivációval érintett rétegek földrajzi keresztmetszetét vizsgáltuk az elérhető vagy előállítható adatokon keresztül. A közösségi közlekedés elérhetőségét a szabadon letölthető GTFS adatokból számoltuk: a Volán és MÁV járatsűrűséget az október 9-ei, szerdai napra összesítettük minden település belterületére, illetve annak 600 méter sugarú pufferzónájára.

A továbbiakban azokat a településeket vizsgáltuk, ahol legfeljebb napi 10 járat-pár volt az adott napon. A legtöbb ilyen település Borsodban és Baranyában található, de a Nyugat-Dunántúlon és elszórtan az ország többi részén is vannak rossz elérhetőségű falvak. A települések jellemzéséhez és tipizálásához összegyűjtöttünk demográfiai szerkezetet leíró adatokat (pl. lakosságszám, gyermek és időskorúak aránya, munkaképes korúak aránya), infrastruktúrális ellátottságot leíró mutatókat (városközpont és áruházlánc index), a lakosságot jellemző mutatókat (vásárlóerő, személygépkocsik száma, munkanélküliségi ráta, digitális jártasság), a települést leíró adatokat (népességváltozás 2004-2022, nem lakott címek aránya).

Településtípusok

A mutatók alapján a településeket az alábbi típusokba soroltuk:

Üdülőfalu, ahol magas a távmunkában, home office-ban dolgozók aránya, magas vásárlóerővel, jó személygépkocsi ellátottsággal rendelkeznek.

Elöregedő aprófalu, jellemzően zsákfalu, ahol nagyon alacsony a munkaképes korúak száma és magas az elvándorlás.

Magas jövedelmű, nagy lélekszámú települések, ahol helyben is sok munkahely van, boltok és szolgáltatások vannak a településen, emellett jó a személygépkocsi ellátottság.

Szegény falvak, ahol magas a munkanélküliség, nincs helyben munkalehetőség, alacsony szintű a digitális jártasság, a vásárlóerő és a személygépkocsi ellátottság. A közlekedési kirekesztettség a leginkább ezt a településcsoportot érinti. A legtöbb ilyen falu Borsod északi részén, a Cserehát vidékén, Dél-Baranyában és szórványosan Somogy belső részén található.

Közlekedési szegénység Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

A továbbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a közösségi közlekedés hiányossága mennyiben korlátozza a napi munkába járást. A miskolci Bosch gyár elérhetőségét vizsgáltuk meg, reggel 6 órai érkezéssel számolva. Minden borsodi településről megterveztük az útvonalat a Bosch gyárig, a Google Maps segítségével, tömegközlekedési móddal és feljegyeztük az indulási és érkezési időket. Az eredményt térképre raktuk, amelyen azt ábrázoltuk, hogy az egyes településekről mi a legkésőbbi indulási idő, amikor tömegközlekedéssel reggel 6-ig be lehet jutni a gyárba.

A távolabbi települések többségéről aznap hajnali indulással nem lehetséges az utazás, vagy ha lehetséges is, nagyon korán, hajnali 3 óra előtt indul a járat. A Bosch gyár üzemeltet saját különbuszokat a térségben, amivel a távolabbi településekről is be tudnak jutni a dolgozók, illetve a rövidebb utazási idő révén későbbi indulással is be lehet érni 6 órára.

Térképre raktuk a két utazási mód (közösségi közlekedés és különbusz) közül annak az indulási idejét amelyik a későbbi, ábrázolva a településeken élő munkaképes korúak számát. A távolabbi csereháti falvak többségéből az eljutás nagyon nehézkes vagy nem is lehetséges. Összességében a buszos közlekedés nagyon sok időt vesz igénybe mindkét módozat esetében.

Összehasonlításképpen elvégeztük a GeoX Egérút útvonaltervezőjével az autós utazási idők letervezését minden borsodi településről, ami alapján látható, hogy az autóval rendelkezők jóval rövidebb, akár két órával kevesebb utazási idővel tudnak eljutni a gyárba.

Az elvi utazási lehetőségek és utazási idők mellett megnéztük, hogy valójában mi az a vonzáskörzet, ahonnan a dolgozók a gyárba utaznak. A Bosch mellett a berentei Borsodchem gyárát is megvizsgáltuk. Mobil lokációs adatokon keresztül megnéztük, hogy azok a felhasználók (mobil telefon használók), akik jártak a gyárban, azoknak hogyan néz ki az aznapi útvonala. Az egyes userek aznapi útvonalait térképre raktuk, ami alapján kirajzolódik a két gyár vonzáskörzetének különbözősége. A Borsodchem a Sajó és Bódva völgye közötti területről, a Boschba jellemzően a Hernád és Bodrog menti településekről járnak a dolgozók.