A közlekedési ellátottság és a szociális deprivációval érintett rétegek földrajzi keresztmetszetét vizsgáltuk Magyarországon. A Volán és MÁV járatsűrűséget egy kiválasztott szerdai napra összesítettük minden település belterületére, illetve annak 600 méter sugarú pufferzónájára. Voltak olyan települések, ahol legfeljebb napi 10 járatpár volt az adott napon. A legtöbb ilyen település Borsodban és Baranyában található, de a Nyugat-Dunántúlon és elszórtan az ország többi részén is vannak rossz elérhetőségű falvak. A települések jellemzéséhez és tipizálásához összegyűjtöttük a demográfiai szerkezetet, a lakosságot és az infrastruktúrális ellátottságot leíró mutatókat, amelyek alapján a településeket típusokba soroltuk:

Üdülőfalu, ahol magas a távmunkában, home office-ban dolgozók aránya, magas vásárlóerővel, jó személygépkocsi ellátottsággal rendelkeznek.

Elöregedő aprófalu, jellemzően zsákfalu, ahol nagyon alacsony a munkaképes korúak száma és magas az elvándorlás.

Magas jövedelmű, nagy lélekszámú települések, ahol helyben is sok munkahely van, boltok és szolgáltatások vannak a településen, emellett jó a személygépkocsi ellátottság.

Szegény falvak, ahol magas a munkanélküliség, nincs helyben munkalehetőség, alacsony szintű a digitális jártasság, a vásárlóerő és a személygépkocsi ellátottság. A közlekedési kirekesztettség a leginkább ezt a településcsoportot érinti. A legtöbb ilyen falu Borsod északi részén, a Cserehát vidékén, Dél-Baranyában és szórványosan Somogy belső részén található.